Sanoral Fogászati Klinika(Budapest, VII. district)

A fogfehérítés a fogászat kozmetikai irányultságú szolgáltatása. Ha Önnek egyfajta félelme van az egyébként szükséges, és manapság szinte teljes egészében fájdalommentes fogászati kezelésektől, a fogfehérítéstől akkor sem kell tartania, mert semmiféle kellemetlenséggel, injekcióval vagy fájdalommal nem jár. A dohányzás, a kávé, a tea, és a mai élelmiszerekben nagy mennyiségben előforduló mesterséges színezőanyagok illetve bizonyos gyógyszerek a fogak elszíneződését okozzák. Az általunk alkalmazott fogfehérítési technika háromszor nyolc perces kezelési ciklus alatt érzékenységmentesen, vagy a kezelést követő egy-két napra korlátozódó átmeneti érzékenység mellett ragyogóvá és fényessé varázsolja mosolyát. Ezt az eredményt úgy érjük el, hogy egy speciális érzékenységcsökkentő adalékot tartalmazó fogfehérítő-gélt alkalmazunk. Az anyagot - annak aktivációjához szükséges - 450-520 nanométer hullámhosszúságú fényt kibocsátó speciális fogfehérítő-lámpával világítjuk meg. A fogfehérítés eredményeként a fogazat átlagosan nyolc árnyalattal lesz világosabb. Az árnyalatot ebben az esetben egy, a fogorvosok által a fogpótlások színének megállapításához használatos VITA fogszínkulcs skáláján kell érteni. A fogfehérítési eljárás során nem az a cél, hogy minden páciensnek vakítóan fehér fogazata legyen. Tudomásul kell venni, hogy egyéni eltérések vannak az egyének fogszínei között. Semmiben, így fogszínünkben sem vagyunk egyformák. Az viszont garantálható, hogy átlagosan nyolc árnyalatnyi fogfehéredést el tudunk érni. A fogazat minden esetben érzékelhetően fehérebb lesz, mint az eljárás alkalmazása előtt. Érdemes tisztázni azt, hogy nem a "csempe" fehérségű fogszín elérése a cél. Ezzel szemben a lehető legvilágosabb, legszebb mosolyt biztosító, az arccal harmonizáló fogszín a kívánatos. A professzionális fogfehérítés hatékonyságára és eredményére garancia az orvosi felügyelet mellett történő kezelés és az amerikai Beyond Technology termékei.

Az éjszakai fogcsikorgatás, orvosi nevén bruxizmus, átmenetileg szinte minden felnőttnél előfordul. Pontos kóroka nem tisztázott. Gyermekeknél gyakran alakul ki a fogváltás idején, amikor a különböző fogak helyzete és mérete eltérő, újszerű, és a fogcsikorgatás révén próbálják megszokni az új állapotokat. Ilyenkor a gyerekek jellemzően nappal is csikorgatják a fogaikat, a szülők számára azonban főleg éjszaka válik észrevehetővé, zavaróvá. Gyerekkorban megfázások, felső légúti fertőzések kapcsán is kialakulhat bruxizmus, eddig ismeretlen mechanizmussal. Felnőttkorban (bár ez gyermekeknél is jelen lehet) elsősorban a stressz, a felgyülemlett feszültség áll a fogcsikorgatás hátterében. A fogcsikorgatás néha hatalmas terhelést ró a fogazatra és a környező szervekre. A bruxizmus hatására bekövetkezhet a fogak és a fogtömések törése, a zománc sérülése, és ezáltal érzékenyebbé válása valamint a fogíny károsodása. Jellemző, hogy a fogcsikorgató napközben arc- illetve állkapocsfájdalmat érez, nem ritka a fejfájás sem. A partnert sokszor zavarja a csikorgatással járó kellemetlen hangjelenség. Az éjszakai fogcsikorgatás kezelése A tünetek enyhítésére és a károsodások kialakulásának megelőzésére kiváló és egyszerű megoldás az éjszakai harapásemelő. Tulajdonképpen egy rugalmas, átlátszó tárgy, amely lenyomat alapján készül az alsó vagy a felső fogazatra. A gyógyszerek közül nem szteroid gyulladáscsökkentőket alkalmaznak a fájdalom csillapítására - ez szintén csak a tüneteket enyhíti. Oki terápiára az orvos felírhat izomlazítókat, nyugtatókat, altatókat, szorongásoldókat. Különböző fizikoterápiás eljárásokkal, ultrahang-kezeléssel, elektromos idegingerléssel, elektromiográfiás visszacsatolási módszerrel, nyújtókezelésekkel, masszázzsal is sokszor eredményt lehet elérni. A legnagyobb mértékű enyhülést azonban a pszichére ható módszerek hozzák. A viselkedésterápia, a hipnózis és az autogén tréning egyaránt sikeresnek bizonyultak a fogcsikorgatás oldásában.

A kivehető készülékeknek színes skálája ismert, és főként a II. világháború után terjedtek el. A kivehető készülék - amint azt a neve is mutatja, a kezelés ideje alatt bármikor eltávolítható a szájból. Ez adja egyik előnyüket, ugyanis mivel a páciensek nem viselik állandón, esztétikailag nem annyira zavaróak, mint a rögzített készülékek. Ezeket a készülékeket általában éjszaka, és a nap bizonyos időszakában (többnyire délután) szükséges viselni, ideális esetben a nap 24 órájából legalább 12-14 óra hosszat. Ugyanakkor, mivel nincsenek folyamatosan a szájban, a kezelési idő is hosszabb. Alkalmazhatók mind a felső, mind pedig az alsó fogsorban. Léteznek olyan készülékek is, melyek egyszerre rögzülnek mindkét fogsoron, ezt a típust néha nehezen szokják meg a páciensek. A kivehető készülékeknek sokféle alkalmazási lehetőségük van, azonban nem alkalmazhatók mindenfajta fogazati rendellenesség kezelésére. A kivehető készülékeket lányoknak kb. 10-14, fiúknak kb. 12-15 éves korig szoktak javasolni, később többnyire a rögzített készülék jöhet szóba.

A panorámaröntgen (teljes nevén orthopantomgraphia, röviden OP vagy OPT) úgy készül, hogy a vizsgálandó személy feje körül körbefordul mind a sugárforrás, mind az érzékelő lemez. A sugárforrás a forgás során pontról pontra végigjárja az állcsontokat. A felvételen az állcsontoknak csak egy meghatározott vastagságú rétege ábrázolódik élesen. A számítógépes hálózatunk úgy van kiépítve, hogy minden kezelőhelységben megtekinthető az elkészült digitális panorámaröntgen-felvétel. A páciens feje egy fejtartóban úgy van rögzítve, hogy a fogak kerüljenek ebbe az éles rétegbe. Klinikánkon a kornak megfelelő digitális panorámaröntgent alkalmazunk. A digitális panorámaröntgen abban különbözik a hagyományostól, hogy a kép nem röntgenfilmre, hanem egy speciális érzékelőre készül el. A kép így néhány másodperc alatt megjelenik a számítógépes hálózaton, bekerül a páciens virtuális kartonjába és egy e célra szolgáló, a páciensnyilvántartó rendszerbe integrált képszerkesztő szofverrel minden, a kiértékelést elősegítő digitális művelet elvégezhető vele.

Az állcsontok csontja általában egészen addig nem kevesbedik meg jelentősen, míg abban fogak vannak. A rágás erői „csontállomány –megtartó” erőként hatnak, és nem engedik elfogyni a csontállományt. A csontkínálat tehát akkor fogy, ha a fogak elvesznek. Ilyenkor megszűnik az a fiziológiás hatás, amiről az előbb szóltunk. A protézisek természetellenes erőket közvetítenek az állcsontokra. Természetesen vannak olyan kórképek is (fogágybetegség, oszteoporózis, stb.), amelyek a csontkínálatot csökkentik.