ALFA Egészségközpont(Budapest, III. quartiere)

ULTRAHANG DIAGNOSZTIKA

ULTRAHANG DIAGNOSZTIKA

ULTRAHANG DIAGNOSZTIKA

AKUPUNKTÚRA

AKUPUNKTÚRA

A bőrgyógyászat szinte a legszélesebb, számos rokonszakmával átfedést mutató terület az orvosláson belül. A kültakaró elváltozásai hátterében gyakran belgyógyászati, infektológiai, sebészeti, nőgyógyászati, urológiai, akár neurológiai és reumatológiai, immunrendszeri problémák is állhatnak. A részletes fizikális vizsgálat mellett így sokszor veszünk igénybe rutin laborvizsgálatokat, egyéb kiegészítő vizsgálatokat is a tényleges diagnózis felállítása céljából.

A bőrgyógyászat szinte a legszélesebb, számos rokonszakmával átfedést mutató terület az orvosláson belül. A kültakaró elváltozásai hátterében gyakran belgyógyászati, infektológiai, sebészeti, nőgyógyászati, urológiai, akár neurológiai és reumatológiai, immunrendszeri problémák is állhatnak. A részletes fizikális vizsgálat mellett így sokszor veszünk igénybe rutin laborvizsgálatokat, egyéb kiegészítő vizsgálatokat is a tényleges diagnózis felállítása céljából.

A bőrgyógyászat szinte a legszélesebb, számos rokonszakmával átfedést mutató terület az orvosláson belül. A kültakaró elváltozásai hátterében gyakran belgyógyászati, infektológiai, sebészeti, nőgyógyászati, urológiai, akár neurológiai és reumatológiai, immunrendszeri problémák is állhatnak. A részletes fizikális vizsgálat mellett így sokszor veszünk igénybe rutin laborvizsgálatokat, egyéb kiegészítő vizsgálatokat is a tényleges diagnózis felállítása céljából.

A bőrgyógyászat szinte a legszélesebb, számos rokonszakmával átfedést mutató terület az orvosláson belül. A kültakaró elváltozásai hátterében gyakran belgyógyászati, infektológiai, sebészeti, nőgyógyászati, urológiai, akár neurológiai és reumatológiai, immunrendszeri problémák is állhatnak. A részletes fizikális vizsgálat mellett így sokszor veszünk igénybe rutin laborvizsgálatokat, egyéb kiegészítő vizsgálatokat is a tényleges diagnózis felállítása céljából.

A bőrgyógyászat szinte a legszélesebb, számos rokonszakmával átfedést mutató terület az orvosláson belül. A kültakaró elváltozásai hátterében gyakran belgyógyászati, infektológiai, sebészeti, nőgyógyászati, urológiai, akár neurológiai és reumatológiai, immunrendszeri problémák is állhatnak. A részletes fizikális vizsgálat mellett így sokszor veszünk igénybe rutin laborvizsgálatokat, egyéb kiegészítő vizsgálatokat is a tényleges diagnózis felállítása céljából.

A bőrgyógyászat szinte a legszélesebb, számos rokonszakmával átfedést mutató terület az orvosláson belül. A kültakaró elváltozásai hátterében gyakran belgyógyászati, infektológiai, sebészeti, nőgyógyászati, urológiai, akár neurológiai és reumatológiai, immunrendszeri problémák is állhatnak. A részletes fizikális vizsgálat mellett így sokszor veszünk igénybe rutin laborvizsgálatokat, egyéb kiegészítő vizsgálatokat is a tényleges diagnózis felállítása céljából.

A bőrgyógyászat szinte a legszélesebb, számos rokonszakmával átfedést mutató terület az orvosláson belül. A kültakaró elváltozásai hátterében gyakran belgyógyászati, infektológiai, sebészeti, nőgyógyászati, urológiai, akár neurológiai és reumatológiai, immunrendszeri problémák is állhatnak. A részletes fizikális vizsgálat mellett így sokszor veszünk igénybe rutin laborvizsgálatokat, egyéb kiegészítő vizsgálatokat is a tényleges diagnózis felállítása céljából.

A szakrendelés orvosai a különböző alap szakterületek infekciós kórképeinek diagnosztikájában és szükség esetén antibiotikum kezelésének konzultálásában járatosak. Segítséget tudnak adni annak eldöntésében, hogy antibiotikum kezeléstől várható-e a panaszok csökkenése, vagy egyéb terápiára van szükség. Abban is járatosak, hogy mi a leghatékonyabb antibiotikum az adott kórképben.

MASSZÁZS

GYÓGYTORNA

A reumatológia a mozgásszervek az ízületi porc, izmok, inak, íntapadások, csontok betegségeivel, azok diagnózisával és nem-sebészi (konzervatív) terápiájával foglalkozik. A leggyakoribb mozgásszervi betegségek (ízületi kopás, kopásos gerincbetegségek, inak íntapadások, lágyrészek betegségei valamint a csontokat érintő osteoporosis ) előbb-utóbb mindenkinél vagy minden családban előfordulnak. Gyakoriságuknál fogva népbetegségnek számítanak. A magyar populáció több, mint 1%-a gyulladásos ízületi betegségben (RA, bizonyos autoimmun betegségek, köszvény) szenved, mely részben az életminőséget rontja részben szívérrendszeri szövődményei miatt a várható élettartamot tíz évvel csökkentheti. A népesség 20-30%-a kopásos ízületi betegségben, osteoporosisban, lágyrész elváltozásban szenved, mely részben szintén az életminőséget rontja részben az osteoporosis következtében bekövetkező combnyaktörések miatt halálozással is járhat.

Az urológia általában a vizelet kiválasztó és elvezető rendszer (mindkét nemben), illetve a férfi nemi szervek és mirigyek működési zavaraival, megbetegedéseivel, ezek kivizsgálásával és gyógyításával foglalkozik. A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer részei a vesék, vesevezetékek, a húgyhólyag és a húgycső. Szakrendelésünkön foglalkozunk ezen szervek mindkét nemnél megtalálható funkcionális zavaraival, gyulladásos, köves illetve daganatos megbetegedéseivel.

Az urológia általában a vizelet kiválasztó és elvezető rendszer (mindkét nemben), illetve a férfi nemi szervek és mirigyek működési zavaraival, megbetegedéseivel, ezek kivizsgálásával és gyógyításával foglalkozik. A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer részei a vesék, vesevezetékek, a húgyhólyag és a húgycső. Szakrendelésünkön foglalkozunk ezen szervek mindkét nemnél megtalálható funkcionális zavaraival, gyulladásos, köves illetve daganatos megbetegedéseivel.

Az urológia általában a vizelet kiválasztó és elvezető rendszer (mindkét nemben), illetve a férfi nemi szervek és mirigyek működési zavaraival, megbetegedéseivel, ezek kivizsgálásával és gyógyításával foglalkozik. A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer részei a vesék, vesevezetékek, a húgyhólyag és a húgycső. Szakrendelésünkön foglalkozunk ezen szervek mindkét nemnél megtalálható funkcionális zavaraival, gyulladásos, köves illetve daganatos megbetegedéseivel.

A rutin nőgyógyászati vizsgálat (évenkénti javasolt rákszűrés) első lépése a hüvelyfeltárása, a méhnyak látótérbe hozása és a méhnyakról a cytologiai vizsgálathoz szükséges kenetvétel. Ezt követően a méhnyak ecetsavas törlővel történő érintése után colposcóppal (nagyítóeszközzel) vizsgáljuk a méhnyakat, hüvelynyálkahártyát, majd a feltáró eszköz eltávolítása után a szeméremtestet. Az ezt követően végzett bimanualis, nőgyógyászati vizsgálattal a belső nemi szervekről tájékozódunk (méh, petefészkek). Humánpapilloma vírus (HPV) kimutatás „határeset” cytologiai lelet esetén segíti a diagnosztikát, illetve a teendők meghatározását. Hüvelyfertőzésre utaló panasz, illetve a hüvelyfeltárás kapcsán erre utaló váladék, gyulladás esetén valamint ez irányú szűrővizsgálatcéljából a hüvelyváladék kenet mikroszkópos vizsgálatához veszünk mintát. Nőgyógyászati ultrahangvizsgálatot a jobb képalkotás céljából hüvelyi vizsgálófejjel végezzük, mellyel a méh és a petefészkek is megítélhetők, a kismedencei kóros képletek (pl. petefészek cysta) könnyen felismerhetőek. Fiatalabb korban a havonkénti, mensest követő emlőönvizsgálat javasolt, gyanús tapintási lelet esetén képalkotó vizsgálat végzése. Későbbiéletkorbanvagyegyeneságifelmenőkközöttelőfordultemlőrákeseténfiatalabbkorban is mammographia végzése javasolt. Nőgyógyászati fertőzések diagnosztikájában alkalmazott „lépcsőfokok” közül a lactobacillus flóramegítélésére mind vizsgálóasztal melletti módszer, mind a mikroszkópos vizsgálat hozzáférhető. A hüvelyváladék pH-jának tesztcsíkkal történő meghatározása a beteg vizsgálata kapcsán elvégezhető differenciál diagnosztikai módszer. A hüvelyváladék kémhatása emelkedik, ha a domináns bakteriális flórát jelentő lactobacillusok háttérbe szorulnak. Az esetek többségében a klinikai kép alapján nem tudjuk felállítani a diagnózist. A nőgyógyászati fertőzések korszerű diagnosztikájában nem nélkülözhető a hüvelyváladék kenetmikroszkópos vizsgálata. A mintavétel hüvelyváladék vizsgálata esetén az oldalsó, vagy a mellső hüvelyboltozatból történjék. A kenet metilénkékkel történő festést követően vizsgálható, a lactobacillus flóra megítélhető.

A rutin nőgyógyászati vizsgálat (évenkénti javasolt rákszűrés) első lépése a hüvelyfeltárása, a méhnyak látótérbe hozása és a méhnyakról a cytologiai vizsgálathoz szükséges kenetvétel. Ezt követően a méhnyak ecetsavas törlővel történő érintése után colposcóppal (nagyítóeszközzel) vizsgáljuk a méhnyakat, hüvelynyálkahártyát, majd a feltáró eszköz eltávolítása után a szeméremtestet. Az ezt követően végzett bimanualis, nőgyógyászati vizsgálattal a belső nemi szervekről tájékozódunk (méh, petefészkek). Humánpapilloma vírus (HPV) kimutatás „határeset” cytologiai lelet esetén segíti a diagnosztikát, illetve a teendők meghatározását. Hüvelyfertőzésre utaló panasz, illetve a hüvelyfeltárás kapcsán erre utaló váladék, gyulladás esetén valamint ez irányú szűrővizsgálatcéljából a hüvelyváladék kenet mikroszkópos vizsgálatához veszünk mintát. Nőgyógyászati ultrahangvizsgálatot a jobb képalkotás céljából hüvelyi vizsgálófejjel végezzük, mellyel a méh és a petefészkek is megítélhetők, a kismedencei kóros képletek (pl. petefészek cysta) könnyen felismerhetőek. Fiatalabb korban a havonkénti, mensest követő emlőönvizsgálat javasolt, gyanús tapintási lelet esetén képalkotó vizsgálat végzése. Későbbiéletkorbanvagyegyeneságifelmenőkközöttelőfordultemlőrákeseténfiatalabbkorban is mammographia végzése javasolt. Nőgyógyászati fertőzések diagnosztikájában alkalmazott „lépcsőfokok” közül a lactobacillus flóramegítélésére mind vizsgálóasztal melletti módszer, mind a mikroszkópos vizsgálat hozzáférhető. A hüvelyváladék pH-jának tesztcsíkkal történő meghatározása a beteg vizsgálata kapcsán elvégezhető differenciál diagnosztikai módszer. A hüvelyváladék kémhatása emelkedik, ha a domináns bakteriális flórát jelentő lactobacillusok háttérbe szorulnak. Az esetek többségében a klinikai kép alapján nem tudjuk felállítani a diagnózist. A nőgyógyászati fertőzések korszerű diagnosztikájában nem nélkülözhető a hüvelyváladék kenetmikroszkópos vizsgálata. A mintavétel hüvelyváladék vizsgálata esetén az oldalsó, vagy a mellső hüvelyboltozatból történjék. A kenet metilénkékkel történő festést követően vizsgálható, a lactobacillus flóra megítélhető.

A rutin nőgyógyászati vizsgálat (évenkénti javasolt rákszűrés) első lépése a hüvelyfeltárása, a méhnyak látótérbe hozása és a méhnyakról a cytologiai vizsgálathoz szükséges kenetvétel. Ezt követően a méhnyak ecetsavas törlővel történő érintése után colposcóppal (nagyítóeszközzel) vizsgáljuk a méhnyakat, hüvelynyálkahártyát, majd a feltáró eszköz eltávolítása után a szeméremtestet. Az ezt követően végzett bimanualis, nőgyógyászati vizsgálattal a belső nemi szervekről tájékozódunk (méh, petefészkek). Humánpapilloma vírus (HPV) kimutatás „határeset” cytologiai lelet esetén segíti a diagnosztikát, illetve a teendők meghatározását. Hüvelyfertőzésre utaló panasz, illetve a hüvelyfeltárás kapcsán erre utaló váladék, gyulladás esetén valamint ez irányú szűrővizsgálatcéljából a hüvelyváladék kenet mikroszkópos vizsgálatához veszünk mintát. Nőgyógyászati ultrahangvizsgálatot a jobb képalkotás céljából hüvelyi vizsgálófejjel végezzük, mellyel a méh és a petefészkek is megítélhetők, a kismedencei kóros képletek (pl. petefészek cysta) könnyen felismerhetőek. Fiatalabb korban a havonkénti, mensest követő emlőönvizsgálat javasolt, gyanús tapintási lelet esetén képalkotó vizsgálat végzése. Későbbiéletkorbanvagyegyeneságifelmenőkközöttelőfordultemlőrákeseténfiatalabbkorban is mammographia végzése javasolt. Nőgyógyászati fertőzések diagnosztikájában alkalmazott „lépcsőfokok” közül a lactobacillus flóramegítélésére mind vizsgálóasztal melletti módszer, mind a mikroszkópos vizsgálat hozzáférhető. A hüvelyváladék pH-jának tesztcsíkkal történő meghatározása a beteg vizsgálata kapcsán elvégezhető differenciál diagnosztikai módszer. A hüvelyváladék kémhatása emelkedik, ha a domináns bakteriális flórát jelentő lactobacillusok háttérbe szorulnak. Az esetek többségében a klinikai kép alapján nem tudjuk felállítani a diagnózist. A nőgyógyászati fertőzések korszerű diagnosztikájában nem nélkülözhető a hüvelyváladék kenetmikroszkópos vizsgálata. A mintavétel hüvelyváladék vizsgálata esetén az oldalsó, vagy a mellső hüvelyboltozatból történjék. A kenet metilénkékkel történő festést követően vizsgálható, a lactobacillus flóra megítélhető.

A rutin nőgyógyászati vizsgálat (évenkénti javasolt rákszűrés) első lépése a hüvelyfeltárása, a méhnyak látótérbe hozása és a méhnyakról a cytologiai vizsgálathoz szükséges kenetvétel. Ezt követően a méhnyak ecetsavas törlővel történő érintése után colposcóppal (nagyítóeszközzel) vizsgáljuk a méhnyakat, hüvelynyálkahártyát, majd a feltáró eszköz eltávolítása után a szeméremtestet. Az ezt követően végzett bimanualis, nőgyógyászati vizsgálattal a belső nemi szervekről tájékozódunk (méh, petefészkek). Humánpapilloma vírus (HPV) kimutatás „határeset” cytologiai lelet esetén segíti a diagnosztikát, illetve a teendők meghatározását. Hüvelyfertőzésre utaló panasz, illetve a hüvelyfeltárás kapcsán erre utaló váladék, gyulladás esetén valamint ez irányú szűrővizsgálatcéljából a hüvelyváladék kenet mikroszkópos vizsgálatához veszünk mintát. Nőgyógyászati ultrahangvizsgálatot a jobb képalkotás céljából hüvelyi vizsgálófejjel végezzük, mellyel a méh és a petefészkek is megítélhetők, a kismedencei kóros képletek (pl. petefészek cysta) könnyen felismerhetőek. Fiatalabb korban a havonkénti, mensest követő emlőönvizsgálat javasolt, gyanús tapintási lelet esetén képalkotó vizsgálat végzése. Későbbiéletkorbanvagyegyeneságifelmenőkközöttelőfordultemlőrákeseténfiatalabbkorban is mammographia végzése javasolt. Nőgyógyászati fertőzések diagnosztikájában alkalmazott „lépcsőfokok” közül a lactobacillus flóramegítélésére mind vizsgálóasztal melletti módszer, mind a mikroszkópos vizsgálat hozzáférhető. A hüvelyváladék pH-jának tesztcsíkkal történő meghatározása a beteg vizsgálata kapcsán elvégezhető differenciál diagnosztikai módszer. A hüvelyváladék kémhatása emelkedik, ha a domináns bakteriális flórát jelentő lactobacillusok háttérbe szorulnak. Az esetek többségében a klinikai kép alapján nem tudjuk felállítani a diagnózist. A nőgyógyászati fertőzések korszerű diagnosztikájában nem nélkülözhető a hüvelyváladék kenetmikroszkópos vizsgálata. A mintavétel hüvelyváladék vizsgálata esetén az oldalsó, vagy a mellső hüvelyboltozatból történjék. A kenet metilénkékkel történő festést követően vizsgálható, a lactobacillus flóra megítélhető.